Személyes Történetem nem

Az Örök Ifjúság Elixírjének

Vagy a Bölcsek Kövének meglelése.

Az alkimista légvárat épít

Öntudatlanul, eközben okosabbja

Felfedezi a világ rejtett titkait.

Az én történetem hasonlít

Santiago küzdelmes életútjához.

Találd meg hitedet,

Leld meg lelked lappangó kincseit.

Ha hosszú zarándoklatod során

Hű maradsz a Szentírás törvényeihez,

Ha legyőzöd a nagyravágyás,

A telhetetlenség sátáni kihívásait,

Az út végén jutalmul az örök békét,

 A megnyugvás ösvényére rátalálsz,

Hol a sivatag asszonya vár rád

A Szerelem ígéretével,

A szellemi tökéletesség jutalmával,

A termékenység virágzó édenével.

A beteljesüléshez meg kell tanulnod

Lemondani a Gonosz csábításairól.

Életed Maktub: a sors láthatatlan könyvében

Minden fel van jegyezve;

Ha belső szemed pilláit megnyitod,

Ha hallásod elég érzékeny

A kőbe zárt szavak rejtjelezett értelmére:

Az Örök Titkot végül felleled.

Kevély volt szívem

Lelkem önzésre hajlamos

Elmém téveszméktől zavaros

Két kezem a munkát nyűggel nagyolta

Lábam járásba könnyen fáradott

Nem láttam a Napot

Hogy

Felhők közt is ragyog.

Koldusnak fillért nem adtam

Társaim a bajban

Magukra hagytam

Kölcsönt nem kértem

Adni nem is akartam

Magam köré áthatolhatatlan

Építményt falaztam

Családom púp volt

Fájós hátamon

Narcissus gyanánt

Vélt szépségem

Igéztem

Hidakat égettem

Önhitt gőgöm megett.

Töröltem az esélynyomot

Mi a járt útra visszavezet.

Majd’ hatvan évembe telt

A Hitet magamba szívjam

Életem alkonyáig sorsom

Vak véletlenre bíztam

A Bölcsek Kövét  már

Tudom, soha meg nem lelem

Talán még nem késő

Végül megélhetem

Személyes Történetem.

Tápé, 2005. március 12-én