Az erdélyi körvasút lomha masinája

lassan bezakatol Csíkszeredába.

Tarsolyom telve élmény-aranyakkal,

s agyamban danázgat sok székely smaradg-dal.

Szívem elemésztő tűzzel kalapál;

nálam napi vendég volt hegylakó madár.

Székelyföld varázsolj álmot szemeimre,

tudatom bájod széppel telehintse!

Elszakadásom fájó tájaidtól,

nem eleget ittam forrás-kútjaidból.

Amíg visz a vonat anyaország felé,

mélyen bús lelkemet hit élénkítené:

Eljövök újra bárha megtehetem,

rövid ruccanásom el nem felejthetem.

Wass Albert, Orbán, Nyírő s Kós Károly -

nem esik messze Erdély a hazámtól.

   Csíkszereda felé, 2004. július 20.